Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nem-cselekvésről

2011.09.03
"A nem-cselekvés nem azt jelenti, hogy nem
jössz, ha hívnak és nem mégy, ha küldenek;
hogy nem védekezel, ha támadnak és nem
cselekszel, ha cselekvésre bíztatnak; hogy egy helyben
állsz, és nem haladsz az áramlással; hogy elkeseredetten
kötődsz, és nem engedsz. Annyit jelent, hogy személyes
érdekeid nem keresztezik a közös utakat, és hétköznapi
vágyaid nem állnak az igazi tudás útjába.
Azt jelenti, hogy cselekedeteidet a józanságra építed,
feladataidat erődhöz mérten választod, és a Természet
áramlásában haladsz; így csalódás sohasem érhet. Ha
elvégezted a feladatod nem telítődsz büszkeséggel, ha
sikereket érsz el, nem vársz dicsőítésre.
A vízen csónakban ülsz, a tengerparton homokcipőt
húzol, a mocsáron pallót fektetsz keresztül, a havas
hegyeken hótalpakat viselsz. Hegyeket a magas
vidékeken emelsz, tavakat a mély vidéken ásol. Ezek
egyike sem személyes érdekből születő cselekedet.
A bölcs nem szégyeli egyszerűségét; csak azt szégyelli,
hogy az Utat nem gyakorolják. Nem saját életének
kurtasága, inkább a közönséges emberek szenvedései
miatt aggódik. Így mindig üres, nem-cselekvő; az
egyetlent hordja magába zárva és az alapvetőt látja
mindenben. Sohasem lesz dolgok hálójának rabja.”


(Forrás: Wen-Ce - Lao-Ce utolsó tanításai
)



Forrás: http://www.gyogyitoharcos.hu/tarhely/gyogyitoharcos/dokumentumok/lao_ce___a_nem_cselekves.pdf